Valerio szemeit kielégíthetetlen vágy emésztette, hogy lássa Alessia arcát, amint a lába Genova földjét érte. Őrült rohanásban volt hazafelé, lényének minden porcikája lüktetett a szeretett feleségétől való elszakadás fájdalmától. Úgy érezte, mintha egyetlen percet sem tudna túlélni a lány jelenléte nélkül; sóvárgott utána, hogy rávesse a tekintetét, hogy érezze az érintését, hogy tudja, valóban é