Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához
"Köszönöm, hogy eljöttél," suttogta Leander, és rendíthetetlen tekintetét a társára szegezte. Az erdő legrejtettebb zugába, Vane királyságának határain túlra hívta. Mellettük szelíden csörgedezett a folyó, a nap utolsó sugarai a horizontra festették színeiket, hirdetve a közelgő alkonyt.
"Én... el kellett jönnöm, de kérlek, előbb beszéljünk," suttogta Aurelia ideges hangon, miközben kezei Leander