– Te... emlékszem rád – csillant fel a szemem a felismeréstől, ahogy befogadtam a látnok derűs mosolyát.

– Igen, Luna. Újra én vagyok – válaszolt a látnok, nyugodt és sokatmondó hangon. – Megmondtam, hogy a hited kivezet majd ebből a sötét ködből, és felfedi az igazságot. Te pedig valóban megváltoztattad a sorsot, mert hittél a szerelmedben.

Szavai mintha varázslatot fontak volna körénk, és abban