**Madeline**

Egy olyan hangra ébredek, amely nem az enyém. *Szia.*

A szemem hirtelen kipattan a sötétben. A ház csendes, hideg levegő ül a bőrömön, és a mennyezeti folt ott lóg felettem, mint mindig. Pislogok egyet, majd még egyet, és a kezemet az arcomhoz emelem. A duzzanat lelohadt, és már nem fáj. Ez gyorsabb volt a szokásosnál. *Szia* – mondja újra a hang, ezúttal lágyabban. Mozdulatlanul feks