**Madeline**

Lassan ébredek, mintha mély vízből vonszolnám fel magam. Egy másodpercig azt sem tudom, hol vagyok. A plafon felettem ismeretlen, a lepedő puhább az enyémnél, a levegő melegebb, mint lennie kellene, és aztán minden a helyére kattan, darabról darabra. A falkaház. Kaelen szobája. A tó. A vér. A fájdalom. A tekintetem a függönyökre siklik. Fakó aranyfény dereng át rajtuk. Biztos késő dél