**Dom**

*Légy nyugodt, ostoba ember* – morogja Corbin a fejemben, mintha ő maga nem nyomódna jelenleg olyan erősen a bordáimnak, hogy alig kapok levegőt. Próbálok. Tényleg rohadtul próbálok. De ez mind túl sok. Mit csináljak a kezeimmel? Zsebre tegyem őket? Nem. Ezt már túl sokszor csináltam. Észre fogja venni. Leüljek a székre? Attól úgy tűnne, mintha túlságosan próbálnék neki teret adni? De hisz