**Madeline**

A távolból Mitchell-lel találkozik a tekintetem.

A mosolya bizonytalan, a kezeit maga előtt tördeli. Egy idősödő házaspár előtt áll, két olyan ember előtt, akikre halványan emlékszem, hogy vigyáztak ránk, amikor még kicsik voltunk. Vannak itt emberek a mostani életünkből, és emberek a múltunkból.

Emberek, akik ma értünk vannak itt.

– Kaelen... – suttogom, nem igazán tudva, mit is mond