213 — Mi a pokolért mosolyogsz?

*SZEMSZÖG=SIENNA*

Hideg. Jéghideg. Se levegő, se fény. Csak a hideg víz, ami a húsomba mart, miközben Kendrába kapaszkodtam, és hagytam, hogy a sodrás magával ragadjon minket.

Nem volt sem fent, sem lent, sem jobbra, sem balra, ahogy a folyó vitt minket. Szorosan tartottam Kendrát, ahogy ő is belém kapaszkodott, tudva, hogy most mi vagyunk egymás egyetlen megmaradt