Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához

Nem hibáztatta a nőt. Csak magát gyűlölte, amiért nem becsülte meg, amíg mellette volt.

A levelet a kezében szorongatva megbotlott, és lassan megfordult, hogy elmenjen.

Egykor büszke alakja most törékenynek tűnt, mintha egy széllökés is ledönthetné a lábáról.

– Valerius... – Épp mikor az autó ajtajának támaszkodott, hogy induljon, a nő ismerős, nyugodt hangja utánaszólt.

Neve hallatán lassan megfo