"Asszonyom. Asszonyom," hallottam Orson mély, kongó hangját.

Félálomban nyöszörögtem. A hasamon feküdtem, arcomat a párnába temetve. A hátamra fordultam, megdörzsöltem a szemem, majd felsikoltottam, amikor megláttam Orson kísérteties arcát az enyémhez hajolni.

"Mégis mi a baj, asszonyom?" kérdezte, sápadt vonásai rezzenéstelenek maradtak.

"Nem is tudom, talán az, hogy a hullaszerű arca túlságosan