Még mindig füstölögtem a dühtől, miközben letöröltem a könnyeimet, és néztem, ahogy a velem szemben ülő férfi úgy fejezi be az étkezését, mintha a világon semmi gondja sem lenne. Minden az ő hibája, gondoltam. Ha nem küldi el nekem azokat az átkozott csecsebecséket, és nem hívja át a barátainkat, akkor nem lennék ennyire kurvára zavarban, és Piper sem haragudna rám.

"Mi az?" – szólalt meg végül, a