Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához

Szorosabbra fontam a markom.

Megvetettem a lábam. – CSAK. ENGEDD. EL. A. FRANCBA!

Erre csak felkacagott.

Ez a kacaj jobban felbosszantott, mint kellett volna, mert ő meg sem próbálta komolyan venni az egészet. Közben én minden csepp új Lycan erőmet abba fektettem, hogy ragaszkodjam ahhoz a hülye tányérhoz, a rohadék meg úgy nézett ki, mintha csak arra várna, hogy kifáradjak.

Mindkét kezemmel megra