Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához

Ott ültem a barátaimmal, akik figyelték, ahogy a könnyek szabadon folynak le az arcomon.

Végül annyira összeszedtem magam, hogy felálljak, felvegyem a könyvestáskámat, és egy bátor mosolyt küldjek feléjük.

„Kislány, akarsz nálunk aludni?” – kérdezte Sasha aggódva, a száját rágva, miközben rám nézett; az aggodalom tisztán látszott a csinos arcán. Harper is felállt, homlokát ráncolva, készen arra, h