Cassian

Ott állt az asszonya előtt, rászegezve a tekintetét; a nő barna szemei úsztak a könnyben, noha kétségbeesetten próbált bátor arcot vágni. Gyűlölte magát, amiért ő volt a fájdalmának okozója.

Megacélozta magát a megszólaláshoz, és rekedten így szólt:

– Asszony, higgy nekem.

A nő kétkedve nézett rá, megvetéssel az arcán. Nem kellett megszólalnia ahhoz, hogy szavakkal fejezze ki a lenézését;