Marcella

Cassian egy pillanat alatt mellettem termett. Tompán éreztem, ahogy a karja körém fonódik, és én hozzá simultam.

Egy távoli hang a fejemben azt súgta, már túlságosan fáradt vagyok ezekhez az érzelmi hullámvasutakhoz, miközben ki-be lélegeztem, arra összpontosítva, hogy kordában tartsam a nehézkes zihálásomat.

– Feleségem, ASSZONY! – mordult fel, de hallottam az aggodalmat a nyers hangjába