Tessa szemszöge

Megdöbbenve tartottam vissza a lélegzetemet.

Killian? Mit keresett itt? Követett? Nem, az nem lehet. Megbizonyosodtam róla, hogy senki sincs mögöttem, amikor bemásztam az ablakon.

Blair hangja még nálam is döbbentebbnek tűnt. Hirtelen magassá és cincogóvá vált. „Te jó—Killian Alfa! Nem számítottam rá, hogy ilyenkor látogatsz meg… Kérlek, bocsásd meg a kinézetemet…”

„Remekül néz ki”