Clara egy pillanatra megtorpant. Lenyelte a benne kavargó érzelmeket, majd Arthurra nézett, és éles, távolságtartó hangon így szólt: – Akkor én most elmegyek. Köszönöm a korábbiakat, Kensington úr.

– Mercer kisasszony… – kezdte Owen.

Arthur gúnyos hangja visszhangzott. – Elég. Ne égesd magad.

Clara gondolkodás nélkül végigsimított az ujjaival a tenyerén, de léptei nem inogtak meg, miközben elsétál