Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához

Szerencsére Arthur szorítása Clara derekán szilárd és megingathatatlan maradt. Úgy tett, mintha a csengő sosem szólalt volna meg, és eltökélten elmélyítette a csókot.

Clara épp csak annyira tolta el a férfi mellkasát, hogy levegőhöz jusson. „Valaki –”

A férfi szeme elsötétült a vágytól. A keze felfelé csúszott a derekán, és ismét birtokba vette az ajkát.

„Ne törődj velük.” A hangja rekedt volt és