Miután átadta a tárcát, Arthur zsebre dugta az egyik kezét; arckifejezése nyugodt és derűs maradt, semmiben sem különbözött a megszokottól.

Clara habozott, de ha már egyszer a kezében tartotta, úgy döntött, jobb, ha kielégíti a kíváncsiságát.

Amikor kinyitotta, és teljesen üresen találta – tisztább volt, mint egy koldusé –, megrándult a szája széle.

Arthur rendíthetetlen tekintetének kereszttüzébe