Siena szemszöge

Lepörgött az életem a szemem előtt.

Nem a jó részek.

Nem azok, amikről az emberek beszélnek, a lágy emlékek, a gyermekkori melegség, a csókok, amiktől megáll az idő.

Nem. Az enyéim a káoszról szóltak. A halálról.

Egy kórházi folyosón visszhangzó nevetésről.

Az anyám éjszaka közepén feltörő köhögéséről.

A hangról, ahogy az apám ökle az asztalra csapódott egy újabb veszteség után.

A