Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához

A fiatalabb őr szeme megenyhült, csak egy egészen kicsit. – Nem kellene így hagynunk. Viktor majd…

– Pofa be – vágott közbe élesen az idősebb őr. De a tekintete megingott, ahogy újra rám pillantott.

Enyhén oldalra döntöttem a fejemet, a hajam az egyik vállamra hullott, szándékosan kiemelve a csuklómon és bokámon éktelenkedő zúzódásokat. Lassan felnéztem, és begyakorolt sebezhetőséggel találkozott