Kaelen szemszöge

Siena megismerése óta kezdtem félni. Félni attól, hogy egy nap már nem lesz a karjaimban.

Az én világom nem ismer békét – de ő maga volt az.

Ő volt az egyetlen nyugodt pillanat a viharban, amit én teremtettem. És most itt álltam, újra mindennek a szélén, és pontosan tudtam, hogy ha csak egyet is hibázom, örökre elveszítem.

A szobában csend volt.

Túl nagy csend.

Velem szemben Rafe