Siena szemszöge

A betonpadló alattam jégként hatott, ami átszivárgott a szakadt ruhámon egészen a csontjaimig. Elvesztettem az időérzékemet, nem tudtam, mióta vagyok itt, ebben az ablaktalan szobában, aminek penész- és kétségbeesésszaga volt.

A csuklómat kidörzsölte a kötél, amivel a hátam mögött megkötöztek, de nem voltam hajlandó hagyni, hogy Camilla meglássa, ahogy összerezzenek.

Szemben ült ve