Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához
Mielőtt válaszolhattam volna, eltűnt.
A sarok, ahol állt, üres volt, csak árnyékok és peregő festék.
Szorosan lehunytam a szemem, és megpróbáltam a valóságra koncentrálni. A csuklómba vágó kötélre. A gyomromat maró éhségre. A víz csöpögésének hangjára valahol a falakban. Kézzelfogható dolgokra, amelyeket nem lehetett elferdíteni vagy manipulálni.
De amikor újra kinyitottam a szemem, Kaelen visszat