Cora álmot látott.

Szürke köd borította a földet a lába alatt. Csak ment és ment, ami egy örökkévalóságnak tűnt, és amikor a köd végül felszállt, a Visszhangfal jelent meg előtte.

Egy sűrű szellemtömeg állt vállvetve, mindannyian kifelé néztek, pontosan úgy, ahogy nappal is látta.

Ott állt a szellemek tömege előtt. Nem ment közelebb, csak figyelte őket onnan, ahol volt.

Hirtelen Cora megpillantott