Camilla

A zuhany alatt álltam. Nem maradt több könnyem, amit elsírhattam volna, így csak álltam ott. Cosimo és Marcello nem jöttek utánam, amit nagyra értékeltem; időt hagytak nekem, hogy feldolgozzam a történteket. Bizonyos szempontból boldognak kéne lennem; úgy értem, Valerio és Vincenzo volt az a kettő, akinek mindig baja volt velem, de azért nem kellemes ilyet hallani: hogy nem kellek nekik, m