Camilla

Amikor beléptem a házba, hallottam, hogy Marcello és Cosimo az irodában vannak. Odasétáltam az irodához, bekopogtam, majd kinyitottam az ajtót. „Angyalom, korán hazaértél” – mondta Cosimo, majd arcon puszilt. Marcello előlépett az íróasztala mögül, megfogta a karom, és rám nézett. „Fáradt vagy, édesem.” Ő mindig annyira rá volt hangolódva arra, hogyan érzem magam. „Az vagyok” – válaszoltam