Torin.

Öngyilkos küldetésként indult. Most színtiszta dopamin árasztja el a testem minden sejtjét.

Figyelem, ahogy megfogja a hálóruhája egyik vékony pántját, és lehúzza a válláról. Aztán a másikat. Az anyag egy pillanatig habozik, mielőtt lecsúszna, hogy felfedje a melleit.

A melleit. Sápadtak, mint a friss tej, mégis lehetetlenül, kegyetlenül feszesek. Pontosan olyanok, ahogyan abból a raktárhel