Marcella.

"Torin. Torin, engedj el—"

"Sírtál!”

"És mióta érdekel ez téged!? Többször zokogtam már előtted, mint egész életemben egyedül. Zokogtam mialatt szeretkeztünk… azt gondolva, 'Vajon ez az a nap, amikor végre elmondja valakinek, hogy létezem? Vajon ez az a nap, amikor megszűnök a szégyenletes kis titka lenni, amit úgy rejteget, mint egy piszkos magazint?'"

Felhorkantok.

"Milliószor sírtam,