Torin.

„Apu!”

Nolan a kis sportfelszerelésében egyenesen felém rohan, de amint meglátja a mellettem álló Marcellát, úgy kanyarodik felé, mintha a gravitáció húzná.

„Angyal! Angyal!”

Nézd már ezt a kölyköt. Az apja egyáltalán nem is érdekli.

Marcella leguggol, mintha ő lenne a biztos pont. Megöleli, és az arca olyan lággyá válik, amilyennek ritkán látom. Az apró arcát a kezébe fogja, Nolan pedig úg