Torin Alfa.

A reggeli napfelkelte olvadt aranyra festi a tavat. Itt állva a fedélzeten, rájövök, volt idő, amikor sosem gondoltam volna, hogy megtapasztalhatom a társamat… ahogy egész éjjel a karjaimba gabalyodva fekszik.

Bárcsak ébren lenne, hogy lássa, milyen gyönyörű a napfelkelte… de túlságosan elbűvöl, hogy felébresszem, különösen, amikor olyan gyönyörű megilletődöttséggel alszik. Úgy néz ki,