Luna Marcella.

– Marcella, hogy vagy?

Apa az, de én még mindig abban vagyok belegabalyodva, amit Torin tett velem húsz perccel ezelőtt a zuhany alatt.

Még mindig remeg a lábam.

A víz az arcomról egyenesen a melleim hajlatára folyt, Torin pedig a térdén állt, és a szája a lábaim között volt. Evett engem. A csípőmet fogta, miközben én élénken könyörögtem... olyan hangosan, hogy meg sem tudtam állni