Marcella Luna.

Folytatás.

– Luna, nézzen rám… jól van?

– Aha. Igen, jól vagyok – fújom ki a levegőt, és visszahúzódom a bőrülésbe, tenyeremet a hasamra simítva.

– Nem tudna óvatosabb lenni? – hallom Gareth hangját a sofőrnek címezve, és van valami különös a hangjában, amikor megkeményedik. Olyan, mint egy motor mély morajlása: egyszerre olajos, selymes és érdes, az a fajta hang, ami egy kérést is