Marcella Luna.

– Szeretlek – suttogja Torin, amint elengedi az ajkamat, én pedig átölelem.

Átölelem, és sokáig úgy maradunk. Nagyon sokáig úgy maradunk, olyan sokáig, hogy ha most valaki ránk nyitna, soha nem hinné el, hogy tegnap este még egymással ordítoztunk.

Ma reggel az egész zuhanyzást azzal töltöttem, hogy újrajátszottam magamban mindent, azon tűnődve, vajon túlreagáltam-e, vajon egy teljes