Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához
"Félek tőled." A vallomás kicsúszik a számon, mielőtt meg tudnám állítani magam. "Csak nem úgy, ahogy te gondolod."
A lélegzete elakad. A folyosóról beszüremlő fényszeletben látom, ahogy az arckifejezése megváltozik – éhség és habozás viaskodik azokban a viharszürke szemekben. Mintha ugyanazt a csatát vívná, amit én is.
"Mondd el" – követeli halkan.
"Félek..." Megbicsaklik a hangom. Nagyot nyelek,