Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához

"Félek tőled." A vallomás kicsúszik a számon, mielőtt meg tudnám állítani magam. "Csak nem úgy, ahogy te gondolod."

A lélegzete elakad. A folyosóról beszüremlő fényszeletben látom, ahogy az arckifejezése megváltozik – éhség és habozás viaskodik azokban a viharszürke szemekben. Mintha ugyanazt a csatát vívná, amit én is.

"Mondd el" – követeli halkan.

"Félek..." Megbicsaklik a hangom. Nagyot nyelek,