Megkockáztatok egy pillantást a vállam fölött, és a lábam megakad valamiben – egy gyökér, egy szikla, mindegy. Megbotlok, túlságosan korrigálok, és egy fatörzsnek csapódom. Az ütközés kiüti a levegőt a tüdőmből.

Egy pillanatig mozdulni sem tudok. Lélegezni sem. Csak a homlokomat nyomom a durva kéreghez, és próbálok visszaemlékezni, hogyan működik a testem.

Ekkor meghallom. A levelek egyenletes rop