Úgy mondja, mintha félne.

„Elviszlek egy biztonságos helyre, és vigyázok rád.”

Hányszor kell még magyarázkodnom? És hányszor kell még elismételnem, mire elhiszi?

Ajkai szétnyílnak, én pedig felkészülök az ellenállásra vagy a könyörgésre. Végül azonban csak becsukja a száját, és az oldalára fordul.

A csend elnyúlik, vibrál a feszültségtől és mindattól, amit el kellene mondanom neki, de nem teszem.