Az ölemben lévő kiskutya egy aprót horkant. Testvérei egymás hegyén-hátán omlottak össze a közelben, teljesen kimerülve a sok izgalomtól. Végigsimítok a puha bundáján, és nagyobb békét érzek, mint az elmúlt hetekben bármikor.

„Köszönöm” – mondom Duncannek. „Ezt is, meg azt is, hogy…” Homályosan intek, amivel az egész helyzetet körülírom, amelyen tisztán kivehetők Grigorij ujjlenyomatai.

Megemeli a