Roman szemszöge

A magángép egyre magasabbra emelkedett a felhők közé, amíg az ablakokat el nem borította a fehérség. Idebent azonban feszült volt köztünk a levegő. Harper mereven ült, a végtelen eget bámulta, és úgy tett, mintha nem tudná, hogy őt figyelem.

Meg sem próbáltam titkolni. Alaposan megnéztem magamnak, figyeltem álla makacs tartását, mellkasának gyors süllyedését és emelkedését, és ahog