Harper szemszöge

Abban a pillanatban, ahogy a nevem elhagyta Clara ajkát, éreztem, ahogy az egész mellkasom fájdalmasan összeszorul.

Istenem. El is felejtettem, mennyire hiányzott, hogy így szólítson. Mint amikor még fiatalabbak voltunk, és folyton követett a házban, könyörögve, hogy fonjam be a haját iskola előtt.

Egyetlen másodpercre majdnem elfelejtettem mindent, amit az anyám mondott nekem ma