Roman szemszöge

Dühöngtem Harperre. Aztán besétált Vance irodájába, és minden csak végtelenül rosszabbá vált. Mert abban a pillanatban, ahogy rám mosolygott, a gondosan fenntartott dühömnek szinte minden cseppje szertefoszlott, és felváltotta az a mindent elsöprő késztetés, hogy úgy mosolyogjak vissza rá, mint egy teljes idióta.

Egyetlen nevetséges másodpercig vissza akartam mosolyogni. El akartam