Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához
Harper szemszöge
– Köszönöm, hogy mindnyájan eljöttetek – mondta Roman melegen, ahogy mellém lépett, és finoman összefűzte az ujjait az enyémekkel. – Tudom, hogy a meghívásom nagyon hirtelen jött, ezért igazán hálás vagyok, hogy mindannyian időt szakítottatok rá, hogy itt legyetek.
Az ujjai szinte észrevétlenül szorítottak rá a kezemre; a megnyugtatás néma gesztusa volt ez.
Mosolyogtam, de amint a