VESPER.

A kávézóban ülni, miközben azzal foglaltam le a számat, hogy a vett szendvicsemet rágcsáltam, kimerítő volt. Nem kellett volna így éreznem, de a hátam mögötti pletykák miatt minden óra gyötrelmesen lassúnak és fájdalmasnak tűnt. Mintha valaki egy éles pengén húzta volna végig a képzeletbeli tökeimet.

Sylvie jelenléte talán enyhítette volna a levegőben sűrűn gomolygó feszültséget, de ő elme