THERON.

– Gondolom, az én döntéseim amúgy sem számítottak soha.

A szavak élesebben csúsztak ki a számon, mint szándékoztam, de nem maradtam elég sokáig ahhoz, hogy érdekeljen. Elfurakodtam az igazgató asztala mellett, figyelmen kívül hagyva felhúzott szemöldökét, és azt is, ahogy Vesper szeme a meglepetés és a zavarodottság között cikázott.

Dühös voltam.

Nem — egyenesen őrjöngtem.

Apám már azelőtt