Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához
Semmit sem csinálok azon a hétfőn, miután mindenki elment. Mint egy kísértet bolyongok a házban; megállok édesanyám hálószobájának ajtajában, és legszívesebben úgy hagynám a sebtében megvetett ágyat, ahogy van.
Semmihez sem akarok nyúlni, mert ha megérintem, ha rendbe teszem, az csak megerősíti a tényt, hogy ő már nincs itt.
Főzök magamnak egy kávét az egyik kedvenc bögréjébe. A diákjaival szokott