Clara szemszöge:

Az ajtó halk kattanással záródott be Gideon mögött, én pedig ott maradtam a kanapéra fagyva, az ujjaim még mindig azon a kutatási papírhalmon pihentek, ahol az imént a keze volt.

*Mi is történt az imént?*

Az arcom bizsergett ott, ahol az ujjai a hajamhoz értek. Ez az egyszerű gesztus – annyira laza, annyira természetes – olyan heves szívverést hagyott maga után, ami már-már veszél