Clara szemszöge:

A szavak ott lebegtek közöttünk a levegőben, melegen és hihetetlenül édesen.

Bámultam Gideonra a reggelizőasztal felett, miközben a szívem megint azt a furcsa, verdeső dolgot művelte, amit már egész reggel – félig remény, félig figyelmeztetés.

A kezemben tartott muffin hirtelen nehéznek tűnt, a foszlós tészta morzsákra hullott az ujjaim között, ahogy próbáltam feldolgozni, amit az