Clara szemszöge:

– Nem – mondtam. – Hát, talán egy kicsit. De nem... – Megállítottam magam. – Jól vagyok. Csak... gondolkodom.

Gideon levette a kezét a kormányról, hogy egy pillanatra megszorítsa az enyémet. – Nem kell lovagolnunk, ha nem akarsz. Sétálhatunk is egyet a birtokon, ebédelhetünk. Amit csak szeretnél.

*Istenem, Clara, szedd már össze magad.*

Mire befordultunk a Declan lovasközpontjához