„Elég, Martha! Ezentúl semmit sem kell mondania Kaelenről. Elváltunk, érti?” – szögezte le Sylvia.

Sylvia hangulata a múlt emlékei miatt borongós volt. Martha felé intézett hangneme a szokásosnál keményebbre sikerült, de amikor meghallotta az asszony kétségbeesett hangját, a bontás előtt még figyelmeztette: „Ha nem találja, hívja fel a nővérét. Segítsen ő és a férje a keresésben.”

Arra gondolt: „F