Sylvia egy pillanatra megdermedt, szemében futó döbbenet villant. Egy másodperccel később halkan, bizonytalan hangon kérdezte: – Tessék?

– Nem vagy senki pótléka. Nem azért vettelek feleségül, hogy bárkit is helyettesíts. – Szemét továbbra is Sylviára szegezte, izzadt, feszült tenyere ökölbe szorult az oldalán.

Úgy érezte, mintha egy örökkévalóság óta várna a válaszára, mintha az idő csigalassúság